A bizalmi vagyonkezelés intézménye nem előzmény nélküli, hisz az angol-szász jogrendben („trust”) évszázados múltra tekint vissza, emellett pedig számos kontinentális jogrendnek is szerves részét képezi évtizedek óta.
Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) új jogintézményeként jelent meg a bizalmi vagyonkezelés, amely jogintézmény a szomszédos nyugati államokban már korábban elterjedt módja volt a befektetések és a vagyontranszferek kezelésének. A vagyonkezelés megoldást nyújthat különböző vagyongyarapítási, vagyonmegőrzési, illetve hasznosítási célok eléréséhez, de jó megoldás lehet akkor is, ha a vagyon nagysága vagy összetétele miatt a hasznosítás külön szakértelmet kíván.
A bizalmi vagyonkezelési jogviszonynak három szereplője van: a vagyonrendelő, a bizalmi vagyonkezelő és a kedvezményezett. A vagyonrendelő a vagyon tulajdonosa, aki meghatározott feltételekkel átadja vagyonának tulajdonjogát a bizalmi vagyonkezelőnek. A vagyonrendelő dönt a bizalmi vagyonkezelővel kötött szerződésben arról, hogy ki legyen a kedvezményezett, illetőleg megjelölheti a kedvezményezetteknek egy meghatározott csoportját is, sőt az sem kizárt, hogy maga a vagyonrendelő legyen a kedvezményezett. További lehetősége a vagyonrendelőnek, hogy nem nevez meg kedvezményezettet, és feljogosíthatja a vagyonkezelőt, hogy ő maga rendelkezzen a kedvezményezett személyéről.
Látható tehát, hogy a bizalmi kezelés intézménye gyakorlatilag lehetővé teszi egy vagyon(tárgy) jogi és gazdasági tulajdonosának elkülönülését.
A szerződésben a vagyonrendelő a szerződési szabadság elve mentén további rendelkezéseket állíthat fel a kedvezményezett relációjában, ez pedig a már fent említett csoportszintű meghatározáson túl az időbeliséget is érintheti, azaz akár több generációra vonatkozóan is rendezhető a vagyon és a hozamának a jogi sorsa, példának okán ki és milyen feltételek mellett lesz jogosult a vagyonra vagy annak egy részére, vagy adott esetben kizárólag a vagyon által generált hozamból.
A magánszemély vagyonrendelők gondolhatnak családtagjaik értékeire vagy a vállalkozásuk hosszú távú működésének a fenntartására, vagy akár arra is, hogy szakmai munkájuk befejezését követően biztosítva legyen a vagyonuk megfelelő kezelése és persze a saját megélhetésük is.
Annak sincs azonban akadálya, hogy a vagyonrendelői oldalon egy gazdasági társaság jelenjen meg.
Garanciális szabály a vagyon megőrzése érdekében, hogy a bizalmi vagyonkezelőnek a vagyont más vagyoneszközöktől elkülönülten kell nyilvántartania. Kötelessége, hogy megóvja azt, de a bizalmi vagyonkezelési szerződés korlátai között rendelkezhet is vele, és erről be kell számolnia a kedvezményezettnek. Főszabályként a vagyonrendelő hitelezői nem léphetnek fel a kezelt vagyonnal szemben, csak ha a vagyonkezelő egyben kedvezményezett is.
A hosszú távú célok elérése érdekében a bizalmi vagyonkezelési szerződés részletes előírásaival sokkal összetettebben és rugalmasabban lehet rendelkezni a vagyon sorsáról, mint ahogy azt például egy végrendelettel tehetnék.
A bizalmi vagyonkezelés tehát a gazdasági életben tehát számos cél megvalósítására lehetőséget biztosító rugalmas, hatékony és differenciálható konstrukció, amely megoldásokat, adótervezési lehetőséget biztosíthat mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások számára.